Fotók ▼
▼A RENDSZERVÁLTÁS SZUBJEKTÍV KRONOLÓGIÁJA (1956-1990)
1956-1963 1964-1973 1974-1984 1985-1990
Források:
Beszélő évek kronológia
Szerkesztette: Beck Tibor és Germuska Pál (1956-os Intézet)
ARTPOOL: Kontextus kronológia (1963-1989)
1985 _____________________________________________________________________
január 3. Fiatal Művészek Klubja, Budapest,
Erdély Miklós "Verzió"
c. filmjének bemutatója. A filmben a csendőr szerepét Rajk László alakítja.
február 2 - március 2. Tatgalerie, Wien, "Neue
Linie in Ungarn" Bachman Gábor, Kovács
Attila, Szalai Tibor, Vincze László és Rajk László (Plusz Stúdió) kiállítása
március 8. Új választójogi törvényt
hoznak, mely tartalmazza a kötelező többes jelölést.
március 17. San Marco utca, Budapest, az Új Zenei
Stúdió koncertje, műsoron: Jeney Zoltán
"Az örök folyosó" és Eötvös Péter
"Most Miss" c. alkotása
március 31 - április 10. Artéria Galéria,
Budapest, "Comix" címmel Háy Ágnes kiállítása
május 22. Budapest Galéria Kiállítóterme,
Budapest, Pauer Gyula "Pszeudó" c. előadása
május 25 - június 8. Arteria Galeria, Budapest,
"Műkincslopás nélkül is hazaviheti!" - kiállítással
egybekötött aukció és vásár
a magyar kortárs művészet alkotásaiból
a SZETA (Szegényeket Támogató Alap) megsegítésére,
szervezte: az Inconnu group
június Kenedi János szerkesztésében
megjelenik a külföldi lapokat szemléző illegális Máshonnan Beszélő első száma.
június 8. Képviselői és tanácstagi
választások, melyen független jelöltek (köztük Rajk László) is
indulnak. A demokratikus ellenzék tavasszal kampány-előkészítő
bizottságot hoz létre. Jelölteket is állítanak - Tamás Gáspár Miklós és Rajk László az V. kerületben indult - de a jelölőlistákra már nem tudják
bejuttatni őket. A szavazásra jogosultak 94 százaléka
vesz részt a választásokon.
június 14–16. Monori Találkozó: Negyvenöt magyar értelmiségi
tanácskozása Monoron a nemzet helyzetéről
és a cselekvési lehetőségekről. A
tanácskozás előadásait és vitáját
szamizdatban adják ki.
augusztus 14. - Az emigrációban élő
Kemény István szociológus 60. születésnapja
tiszteletére szamizdat kötet jelenik meg Havas Gábor,
Kenedi János és Kozák Gyula szerkesztésében.
augusztus 15. - A Minisztertanács jóváhagyja
a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer
eredeti tervek szerinti megépítését.
szeptember 20. - Dunai irodalmi hajókirándulás
az Örley Kör szervezésében.
október 11. - A magyar demokratikus ellenzék felhívást
intéz az Európai Kulturális Fórumhoz,
melyben többek között a Magyarországon alkalmazott
cenzúrára és politikai diszkriminációra
hívja föl a figyelmet.
október 15. - Budapesten közel 850 delegátus
részvételével megnyílik az Európai
Kulturális Fórum. Ezzel párhuzamosan - Eörsi István lakásán, Rajk László szervezésében - a Nemzetközi
Helsinki Emberi Jogi Szövetség és a hazai ellenzék
szervezésében ellenfórumot tartanak október
15–17. között, melyen részt vesz többek között Danilo Kis, Susan Sontag, Karl Schwarzenberg.
1986 _____________________________________________________________________
Az 1956-os forradalom 30. évfordulója alkalmából az AB szamizdat kiadónál megjelennek Aczél
Tamás–Méray Tibor Tisztító vihar,
Király Béla Honvédségből Néphadsereg,
Bill Lomax Magyarország, 1956 című kötetei.
Megjelenik a Vízjel és az Égtájak között (szerk.: Talata József) című szamizdat kiadvány.
január: A demokratikus ellenzék, a népiek és a környezetvédők felhívása az Elnöki Tanácshoz a bősi erőmű megépítése ellen
január 10. Krassó Miklós halála
Londonban. Bátyja halálos balesetére való
tekintettel Krassó György útlevelet kap és
Nyugatra távozik. Londonban folytatja kiadói tevékenységét,
állandó tudósítója lesz a SZER-nek
és a BBC-nek, s folyamatosan hírt ad a hazai ellenzék
tevékenységéről.
február 8. A Duna Kör – előzetesen betiltott
– környezetvédelmi sétáját a
rendőrség brutális eszközökkel feloszlatja.
február 23. Mérei Ferenc halála. Temetésén,
március 3-án gyászolók százai,
köztük tanítványai és börtöntársai
búcsúznak tőle.
március: A Demokrata című szamizdat folyóirat beköszöntője
március 15. A “lánchídi csata” Budapesten: A Petőfi térről indulva több ezer fiatal tüntet a Belvárosban és a Batthyány-örökmécsesnél. A rendőrség erőszakkal lép fel, több személyt erőszakkal lefognak, előállítanak.
április 9. Műcsarnok, Budapest, Szentjóby
Tamás "Kentaur"
c. 1975-ben forgatott filmjének vetítése, további
program: Hajas Tibor hangperformansza, Molnár Gergely filmkritikájának
kivonata
április 16. Magyar állampolgárok fizetett
hirdetést jelentetnek meg a Die Pressében, melyben arra
kérik az osztrák népet, hogy akadályozza
meg Ausztria részvételét a bős–nagymarosi
erőműépítésben.
május 29. Almássy téri Szabadidő
Központ, Budapest, Új Hölgyfutár - Revue 0/1. ("Tehát az, hogy leveszem róla a bőrt") - költészeti
performanszok: Balaskó Jenő, Beke László,
Bernáth(y) Sándor, Bukta Imre, Galántai György,
Garaczi László, Géczi János, Hajnóczy
Péter sorai, Hegyi Lóránd, Hekerle László,
Mártha István, Molnár Miklós, Parti Nagy
Lajos, Petőcz András, Székely Ákos, Szilágyi
Ákos, Szkárosi Endre műveiből és
közreműködésével, melléklet:
Új Hölgyfutár nyári viseletek, szerkesztette:
Heszkárszi Enálá
június: A Tiszatáj közli Nagy Gáspár
A fiú naplójából című Kádár-ellenes
versét ("...a csillagos estben ott susog immár
harminc évgyűrűjével a drága júdásfa...").
A folyóirat főszerkesztőjét, Vörös
Lászlót és helyettesét, Annus Józsefet
leváltják, a lap megjelenését felfüggesztik
június 14, 16, 17, 20. Műcsarnok, Budapest, Jeles
András-Melis László: "A mosoly birodalma" - a
Monteverdi Birkózókör előadása.
július 1. Az MSZMP PB (harmadik) határozata az
ellenzékről keményebb intézkedéseket
helyez kilátásba, ugyanakkor felveti a párt felelősségének
kérdését is. A dokumentum vitája során
Kádár János hangsúlyozza, hogy az ellenség
(!) három csoportra tagolódik, csakúgy, mint
1956-ban: "revizionistákra, nacionalistákra, a
szocialista rendszer ellenségeire".
július 15. Donáth Ferenc halála. Ravatalánál
Ujhelyi Szilárd, Csoóri Sándor és Kis
János, sírjánál pedig Mécs Imre
és Dénes János mond beszédet.
augusztus 2. Papp Tamás halála
szeptember 5 - október 4. Dorottya utcai Kiállítóterem,
Budapest, Bachman Gábor, Kovács Attila, Szalai Tibor és Rajk László kiállítása
szeptember 9. Az MSZMP PB ülésén ismét
az ellenzék kérdése van napirenden. Kádár
János megengedhetetlennek tartja az ellenzék legalizálását.
"Adminisztratív eszközök" használatát
helyezi kilátásba a népi írók ellen.
október Megjelenik a Máshonnan Beszélő
Donáth-emlékszám és a Beszélő
tematikus száma az 1956-os forradalom 30. évfordulóján.
- A nyugati magyar irodalom frankfurti könyvsátrában
több tucat könyvet és több dokumentumfilmet
mutatnak be az évforduló alkalmából.
október 6. Az Inconnu Művészeti Csoport
nyilatkozatot ad ki az 1956-os forradalom 30. évfordulójának
tiszteletére tervezett, A harcoló város című
kiállítás betiltásáról.
október 23. A demokratikus ellenzék Nagy Jenő
lakásán emlékezik meg a forradalom évfordulójáról.
Magyar, keletnémet, cseh, szlovák és lengyel
ellenzéki személyiségek nyilatkozatot adnak ki,
amelyben közös örökségnek nyilvánítják
az 1956-os forradalom hagyományát és tapasztalatait.
(Az aláírók között szerepel Göncz
Árpád és Václav Havel is.) - R. Reagan,
az Egyesült Államok elnöke proklamációjában
ezt a napot az amerikai magyarok szabadságünnepévé
nyilvánítja.
december 5–6. 1956-os konferencia Eörsi István
lakásán mintegy 60 meghívott jelenlétében.
Négy főreferátum hangzik el: Vásárhelyi
Miklós Az első meghiúsított reformkísérlet,
Széll Jenő Társadalmi és politikai erők
az 1956-os forradalomban, Mécs Imre Alulról jövő
és spontán mozgalmak a forradalomban, Kis János
Az 1956–1957-es restauráció.
december 8. Az Egyesült Államok új magyarországi
nagykövete Mark Palmer, ki a későbbiekben nagyon segíti a demokratikus ellenzéket.
december 23. Andrej Szaharov gorkiji száműzetése
véget ér.
1987 _____________________________________________________________________
január: Kőszeg Ferenc Felhívás útlevélügyben című cikke a Beszélőben
január 28. A rendőrség elkobozza "A harcoló
város" - az 1956-os forradalom 30. évforduló-jára
emlékező kiállításhoz az Inconnu
csoport, valamint az ABC kiadó és a Beszélő
nemzet-közi felhívására érkezett 41
művet. A szervezők szándéka szerint a kiállítás
után a műveket a SZETA (Szegényeket Támogató
Alap) javára elárverezték volna. A munkákat
a rendszervál-tás után sem szolgáltatták
vissza a hatóságok
február 13 - március 8. Pécsi Galéria,
Pécs, Pauer Gyula - Érmezei Zoltán - Rauschemberger
János bemutatja "P.É.R.Y. Puci Dráva-parti festményeit"
február 23. Keszthelyi Zsolt nyilatkozata a katonai szolgálat politikai okokból való megtagadásáról
március: Nagy Jenőt, az ABC Független Kiadó
vezetőjét többszörös súlyos pénzbírságra,
majd összes ingóságainak elkobzására
ítélik. "Preventív" őrizetbe
vételekkel igyekeznek megfélemlíteni az ellenzéket.
április: A rendőrség folyamatosan
zaklatja és a legkülönbözőbb címeken
kiszabott pénzbírságokkal sújtja az Égtájak
Között című szamizdat újság készítőit:
Bognár Mikoltát, Talata Józsefet, Bartók
Gyulát és Rusai Lászlót.
május: Az antiszemitizmus ellen, a demokratikus megújhodásért (Salom Békecsoport)
június 10. A Beszélő különszámában
Társadalmi szerződés címmel – Kis
János, Kőszeg Ferenc és Solt Ottilia megfogalmazásában
– közzéteszi állásfoglalását
"a politikai kibontakozás feltételeiről". Az összefoglaló mű híres mondata - "Kádárna mennie kell" - Haraszti Miklós nevéhez kötődik.
június 16. Nagy Imre és társai kivégzésének
29. évfordulóján nagyszámú rendőr
és mintegy 50-60 ember jelenlétében szimbolikusan
Batthyány–Nagy Imre-emlékmécsessé
nyilvánítják a budapesti Batthyány-örökmécsest.
július 19. Csurka István levelet intéz
Vásárhelyi Miklóshoz, melyben a népiek
nevében lemondja a készülő második
monori találkozót – amely így meghiúsul.
A lépés indoka az, hogy a Beszélőben megjelent
Társadalmi szerződés című tanulmányt,
amely az egész ellenzék nevében szól,
nem egyeztették a népiekkel.
augusztus 23. Az Inconnu független művészeti
csoport – a szovjet–német megnemtámadási
szerződés 48. évfordulóján –
levelet intéz a Szovjetunió budapesti nagykövetségéhez,
melyben a balti államok függetlenségét követelik.
szeptember 8. Száz értelmiségi nyílt
levélben fordul az Országgyűléshez, bírálják
a kormány gazdasági programját, és lényegi
változások végrehajtására szólítják
fel a parlamentet. A parlament ennek ellenére ellenszavazat
nélkül fogadja el a kormány által beterjesztett
gazdasági programot.
szeptember 27. Lakiteleken közel 150 értelmiségi
részvételével nagyszabású "baráti
találkozót" rendeznek, hogy nyílt eszmecsere
keretében vitassák meg az ország súlyos
gondjait. Nyilatkozatot fogadnak el, melyben a párbeszéd
megkezdésére szólítják fel az ország
és a párt vezetőit. A rendezvényre a Demokratikus Ellenzék tagjait nem hívják meg.
október 10. A "Jövőhajón",
az Örley Kör harmadik dunai hajó-szimpozionján
"szellemi közeljövőnkről" fejtik ki
véleményüket (személyesen vagy felolvasott
írásban) – többek között –
azok a vezető ellenzéki személyiségek,
akiket nem hívtak meg Lakitelekre (Kis János, Tamás
Gáspár Miklós, Szabó Miklós).
október 22. Bemutatják Kovács András
Két választás Magyarországon című
filmjét, melynek témája az 1985-ös választások
körüli manipulációk.
október 23. Kisebb tüntetések Budapesten.
A Műegyetem kertjében Dénes János, Gadó
György és Mécs Imre mond beszédet.
november 8. Felavatják Donáth Ferenc síremlékét
a Farkasréti temetőben. Vásárhelyi Miklós
beszédében fogadalmat tesz, hogy "minden törvényes
lehetőséget fölhasználva" küzd
bajtársai, a forradalom mártírjai és áldozatai
erkölcsi és politikai rehabilitációjáért.
1988 _____________________________________________________________________
január: Elkészül Ember Judit Menedékjog
című háromrészes dokumentumfilmje a Nagy
Imre-csoport sorsáról. A filmet betiltják. -
január 28. Budapesten – több száz értelmiségi
aláírásával – nyilatkozatot adnak
ki, amely elítéli a Ceausescu-rendszert, és szolidaritásáról
biztosítja a diktatúra ellen küzdőket. A
felhívást nemzetközi sajtótájékoztatón
teszik közzé Für Lajos lakásán, Vásárhelyi
Miklós elnökletével.
Vitát rendeznek Budapesten a nyilvánosságról,
és felhívást adnak ki a Nyilvánosság
Klub megalakítására. Menedék Bizottság alakul a romániai
menekültek magyarországi segítésére.
január 30. A Magyar Demokrata Fórum első
nyilvános gyűlése a Jurta Színházban.
február 1. A budapesti román nagykövetség
előtt Ceausescu politikája ellen tüntetnek.
március 10. A kormányszóvivő bejelenti:
a kormány nem vesz tudomást a hónapokkal korábban
megalakult Magyar Demokrata Fórumról. - Házkutatást
tartanak ellenzékiek lakásán. Röplapokat
és egyéb kiadványokat foglalnak le.
március 15. A nemzeti ünnep reggelén a rendőrség
ismert ellenzéki személyiségeket "preventív"
őrizetbe vesz. Mintegy 15 ezren tüntetnek Budapesten a
Petőfi tér–Batthyány-örökmécses–Kossuth
Lajos tér–Bem tér–Batthyány tér
útvonalon. Tamás Gáspár Miklós
a Kossuth-szobor talapzatán Kádár János
távozását követeli, az őrizetbe vett
Demszky Gábor beszédét a Batthyány-örökmécsesnél
Hodosán Róza olvassa fel. A Ráday Kollégiumban
tartott beszédében Csengey Dénes az MDF nevében
elhatárolódik a tüntetéstől. A megmozdulások
nyolc résztvevőjét őrizetbe veszik.
március 17. Felhívás jelenik meg a Szabad
Kezdeményezések Hálózatának létrehozására.
március 30. Harminchét egyetemista és fiatal
diplomás megalakítja a Fiatal Demokraták Szövetségét
(Fidesz).
április: Megjelenik Liska Tibor 25 éve írt
műve, az Ökonosztát.
április 6. Kiadják a Független Jogvédő
Szolgálat alapító felhívását.
május 1. Megalakul a Szabad Kezdeményezések
Hálózata.
május 14. A Metro Klubban 1028 alapító
taggal megalakul a Tudományos Dolgozók Demokratikus
Szakszervezete, a TDDSZ.
május 27. Tüntetés a budapesti osztrák
nagykövetség előtt a bős–nagymarosi vízlépcső
megépítésének osztrák támogatása
miatt.
június 5. A Történelmi Igazságtétel
Bizottsága (TIB) bejelenti megalakulását. A felhívást
a Nagy Imre-perben kivégzettek öt közvetlen hozzátartozója
és 34 ötvenhatos elítélt írja alá.
A TIB, az Inconnu Csoport és az SZKH felhívást
tesz közzé: a magyar társadalom követelje
az 1956-os forradalom után kivégzettek méltó
eltemetését és egy nemzeti emlékmű
felállítását, az ´56-os elítéltek
priuszának eltörlését. Június 16-ára,
Nagy Imre és társai kivégzésének
30. évfordulójára kegyeleti emlékezésre
hívnak mindenkit.
június 8. Elsőként a Magyar Építőművészek
Szövetsége tiltakozik felhívásban a romániai
magyar falvak megsemmisítésének terve ellen.
június 10-11. FMK, Budapest, Erdély-Segélyfesztivál,
résztvevők: Fiatal Képzőművészek
Stúdiója, feLugossy László-Szirtes János
(happening), Bernáth(y) Sándor, Mártha István,
Szkárosi Endre, Vető János, Kozma György,
Waszlavik Gazember László, ef Zámbó Happy
Dead Band (koncert, akció, "műsor"), Tóth Gábor
(performance)
június 16. Nagy Imre és mártírtársai
kivégzésének 30. évfordulóján
Párizsban, a Père Lachaise temető 44-es parcellájában
felavatják Nagy Imre, Losonczy Géza, Maléter
Pál, Szilágyi József, Gimes Miklós és
a forradalom minden kivégzettjének jelképes síremlékét, melyet Rajk László tervezett. Független csoportok megemlékezést tartanak Budapest
több pontján. A rákoskeresztúri temető
301-es parcellájában a megemlékező sok
száz résztvevőt nem zavarja meg a rendőrség.
A Hősök terét az ünneplők nem tudják
megközelíteni, így az összegyűltek nagy
része a Hősök teréről a Batthyány–Nagy
Imre-örökmécseshez vonul, bár itt is rendőrkordonba
ütköznek. A körülbelül 200 főnyi ünneplő
tömegből – a kettős rendőrfal között
– néhányan virágot helyeznek el az örökmécsesnél.
A tüntetők a Szabadság téren, a televízió
épülete előtt meghallgatják Kis János
és Mécs Imre beszédét, majd Nagy Imre
nevét skandálva a Vörösmarty térre
vonulnak, ahol a rendőrség erőszakkal feloszlatja
a tömeget.
június 18. Göncz Árpád levelet intéz
a június 16-án történtekkel kapcsolatban
Grósz Károlyhoz. Ebben emlékezteti Grószt
emberi és történelmi felelősségére,
és kéri: ne csak szavakban, hanem tettekben is határolódjon
el a korábbi módszerektől.
június 27. Budapesten, a Hősök terén
70-80 ezren tüntetnek a romániai falurombolás ellen.
A román nagykövetség nem hajlandó átvenni
a tüntetés szervezői által fogalmazott tiltakozó
levelet.
június 29. A Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat
Kör közérdekű bejelentésben javasolja
az Országgyűlésnek az alternatív katonai
szolgálat bevezetését.
augusztus 20. Magyar független csoportok levelet intéznek
a csehszlovákiai polgárjogi mozgalmak képviselőihez
a szovjet invázió 20. évfordulóján.
A TIB nevében Rácz Sándor és Vásárhelyi
Miklós írják alá a levelet.
szeptember 3. Lakiteleken a Magyar Demokrata Fórum (MDF)
demokratikus szellemi-politikai mozgalommá, független
társadalmi szervezetté alakul.
szeptember 12. Budapesten mintegy húszezren vesznek részt
a bős–nagymarosi vízlépcső megépítése
elleni tüntetésen. A Parlamentben petíciót
adnak át, hangsúlyozva: a vita demokratikus rendezése
egy megújuló politikai konszenzus alapja lehet.
szeptember 28. Megalakul a Bibó István Emlékbizottság
és a Baloldali Alternatíva Egyesülés (BAL).
október 7. A széles körű tiltakozás
ellenére az Országgyűlés név szerinti
szavazással (felállással) megszavazza a bős–nagymarosi
vízlépcső építésének
folytatását. A Duna Kör és más
alternatív szervezetek hívei aláírásgyűjtő
kampányt kezdenek annak érdekében, hogy tartsanak
népszavazást Bős–Nagymaros ügyében.
október 23. A forradalom 32. évfordulója.
Az óriási rendőri készültség
ellenére kisebb csoportok gyülekeznek a főváros
különböző pontjain (Műszaki Egyetem, Batthyány
tér, Bem tér, Váci utca stb.). Az ellenzéki
szervezetek tiltakozó levélben fordulnak Grósz
Károly miniszterelnökhöz. Este a Jurta Színházban
több száz néző részvételével
a TIB által szerkesztett dokumentumműsor keretében
emlékeznek meg a forradalomról.
november 10. Politikai pártok alapítását
is lehetővé teszi az egyesülési és
gyülekezési törvénytervezet, amelyet a kormány
is jóváhagy. A kormány dönt az alternatív
katonai szolgálat bevezetéséről.
november 13. A Szabad Kezdeményezések Hálózata utódjaként megalakul a Szabad
Demokraták Szövetsége (SZDSZ).
1989 _____________________________________________________________________
január 10–11. Az Országgyűlés
elfogadja a gyülekezési jogról szóló
törvényt és az egyesülési jogról
szóló törvényt, amely lehetővé
teszi a pártalapítást, de külön párttörvénybe
utalja a részletes szabályozást.
január 12. Huszonöt alternatív szervezet
közös nyilatkozatot ad ki, melyben követelik a Kossuth-címer
visszaállítását.
február 27. A dunai vízlépcső építésének
azonnali leállítását követelő
petíciót adnak át az Országgyűlés
elnökének 124 ezer aláírással.
március 8. Megjelenik az Igazság a Nagy Imre-ügyben
című kötet, melynek eredeti magyar kiadása
1959-ben Brüsszelben látott napvilágot. Megjelenik
Kenedi János szerkesztésében A forradalom hangja,
az 1956-os rádióadások szöveggyűjteménye.
március 15. Tízezrek tüntetnek Budapesten.
A Szabadság téren, a televízió lépcsőjén
Cserhalmi György felolvassa a tüntetést szervező
ellenzéki szervezetek 12 pontját.
március 19. A Szabad Demokraták Szövetségének közgyűlése, a budapesti Corvin filmszínházban. Elfogadják az Elvi Nyilatkozatot és a Rendszerváltás programját.
március 22. A Független Jogász Fórum kezdeményezésére
megalakul az Ellenzéki Kerekasztal (EKA).
március 29. A rákoskeresztúri köztemető
301-es parcellájában megkezdődik Nagy Imre, Gimes
Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és
Szilágyi József jeltelenül eltemetett holttestének
kihantolása. Kegyeleti okból csak a családtagok,
a TIB képviselői, a szakértők, valamint
Borics Gyula államtitkár vesznek részt az exhumáláson.
március 31 - április 21. Liget Galéria,
Budapest, "Ten Years of LÓDZ KALISKA" - a lengyel művészcsoport
élőkép-parafrázisa Goya "Május 3-i
vérengzés" c. képe nyomán (április
1-én a Lódz Kaliska filmjeinek vetítése
és "Élő adás" c. akciója a Kossuth
Klubban, bevezette: Peternák Miklós, házigazda:
Hejettes Szomlyazók.
április 19. Az Ellenzéki Kerekasztal ülésén
elhatározzák, hogy megkezdik a tárgyalásokat
az MSZMP-vel. Kétoldalú megbeszéléseket
szorgalmaznak a demokratikus átmenettel kapcsolatos jogszabályokról
és az országgyűlési képviselő-választások
időpontjáról.
április 25. Megkezdődik a Magyarországon
állomásozó szovjet csapatok részleges
kivonása
június: Lengyelországban az ellenzék elsöprő
győzelmet arat a parlamenti választásokon.
június 16. Százezrek róják le a
kegyeletüket a Hősök terén, Nagy Imre és
mártírtársai temetésén. A temetés látványterveit Bachman Gábor és Rajk László tervezte.
június 27. Krassó György vezetésével
megalakul a Magyar Október Párt.
július 6. A Legfelsőbb Bíróság
Elnökségi Tanácsa Nagy Imre, Donáth Ferenc,
Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál,
Kopácsi Sándor, Jánosi Ferenc, Vásárhelyi
Miklós és Szilágyi József ítéletét
hatályon kívül helyezi, és bűncselekmény
hiányában felmenti őket
július 11. A Magyar Október Párt és a Magyar Radikális
Párt demonstrációt tart Budapesten a Münnich
Ferenc utcában: leragasztják az összes utcatáblát,
és felszegezik a Nádor utca feliratot.
augusztus 24. Az NSZK budapesti nagykövetségén
menedékjogot kapott keletnémet állampolgárok
első csoportja Ausztriába távozik.
augusztus 24. Lengyelországban Tadeusz Mazowieczkit,
a Szolidaritás jelöltjét választják
kormányfőnek.
augusztus 26. Az SZDSZ gyűlést szervezett az emberi
jogok nyilatkozatának 200. évfordulóján.
A szabaddemokraták hangoztatják, hogy az MSZMP minden
eszközzel igyekszik átmenteni a hatalmát: például
Next 2000 néven egyszemélyes kft.-t hozott létre,
amely a párt 1,2 milliárd Ft értékű
üdülőit gondozza.
szeptember 10. A kormány bejelenti, hogy szeptember 11-én
0 órától engedélyezi a keletnémet
állampolgárok kiutazását nyugati országokba
is. A következő három napban több mint 12 ezren
élnek a lehetőséggel.
szeptember 11. A Budai Vigadóban ülést tart
a TIB. A forradalom történetével foglalkozó
tudományos intézetet a korábbi tervekkel ellentétben
az 1956-os forradalomról nevezik el.
szeptember 18. Lezárul a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások
első szakasza. A megállapodást a Fidesz és
az SZDSZ nem írja alá. Másnap az SZDSZ állásfoglalást
tesz közzé, melyben követelik az MSZMP, a SZOT és
a Munkásőrség vagyonának zárolását.
szeptember 24. Az SZDSZ aláírásgyűjtést
kezdeményez 4 kérdés népszavazásra
bocsátása érdekében: 1. Kivonuljon-e az
MSZMP a munkahelyekről? 2. El kell-e számoltatni az MSZMP-t
a vagyonáról? 3. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
4. A szabad választások után vagy azt megelőzően
legyen megválasztva a köztársasági elnök?
október 13. Az SZDSZ a Parlamentben átnyújtja
azt a 67 ezer aláírást, amely népszavazás
kiírását szorgalmazza egyebek között
az elnökválasztás kérdésében.
október 19. Nyolc évvel első számának
megjelenése után e naptól kapható a Beszélő
próbaszáma.
október 23. A Magyar Köztársaság kikiáltása.
november 4. Budapesten a Magyar Október Párt és
a Magyar Radikális Párt a szovjet nagykövetség
előtt tüntet, a szovjet csapatok azonnali kivonását
követelve. A kormány elhatárolja magát a
demonstrációtól.
november 9. Megnyitják a határt a két Németország
között, megkezdődik a berlini fal lebontása.
november 13. Az MDF a november 26-i népszavazás
bojkottjára szólít fel.
november 26. Az első országos népszavazás
Magyarországon – az ún. "négyigenes
népszavazás". A szavazásra jogosultak 58 százaléka
vesz részt a népszavazáson, és a résztvevők
50,07 százaléka szavaz a parlamenti választások
utáni elnökválasztásra.
december 9-21. Fiatal Művészek Klubja, Budapest, az 1984-ben betiltott "Magyarország
a tiéd lehet!" című kiállítás
újrarendezése.
december 17. Temesvárott vérbe fojtják
a kormányellenes tüntetést. A tüntetések
folytatódnak, Romániában kitör a forradalom.
december 19. Göncz Árpádot választják az Írószövetség
elnökévé.
1990 _____________________________________________________________________
január 5. Kirobban az
ún. Duna-gate ügy. Az SZDSZ és a Fidesz feljelentést
tesz amiatt, hogy a Belügyminisztérium Állambiztonsági
Fôcsoportfőnöksége ellenzéki politikusokról
és mozgalmakról gyűjtött adatokat törvényellenesen,
titkosszolgálati eszközökkel. Szorgalmazzák a felelősök
leváltását, illetve lemondását.
január 13. január 24.A főváros
V. kerületében rendezett pótválasztáson
az SZDSZ jelöltje, Tamás Gáspár Miklós
győz.
Az Országgyűlés
elfogadja a lelkiismereti és vallásszabadságról,
valamint az egyházakról szóló törvényt. Megkezdődik a kopogtatócédulák
gyűjtése. A 176 egyéni választókerületben
kb. hétezren próbálkoztak az induláshoz szükséges
számú ajánlás összegyűjtésével,
és ez 1623 jelöltnek, választókerületenként
kb. 9 indulónak sikerült.
január 31. Módosítják
a sajtótörvényt. Magánszemély is alapíthat
lapot, televízió- vagy rádióstúdiót.
Az alapítónak csupán bejelentési kötlezettsége
van.
február 23. Kis Jánost
az SZDSZ megbízott elnökévé választják.
március 25. Az
országgyűlési választások elsô
fordulója. A választásokon
a szavazásra jogosultak 65 százaléka vesz részt. A területi listán
leadott szavazatok 24,7 százalékát a Magyar Demokrata
Fórum, 21,4 százalékát a Szabad Demokraták
Szövetsége, 11,7 százalékát a Független
Kisgazdapárt, 10,9 százalékát a Magyar Szocialista
Párt, 9,0 százalékát a Fiatal Demokraták
Szövetsége, 6,5 százalékát a Kereszténydemokrata
Néppárt szerzi meg.
április 8. A választások
második fordulója. Az országgyûlési
képviselők 42,5 százalékát az MDF, 23,8
százalékát az SZDSZ, 11,4 százalékát
az FKGP, 8,6 százalékát az MSZP, 5,4–5,4 százalékát
a Fidesz és a KDNP, 0,5 százalékát az Agrárszövetség,
1,5 százalékát független képviselôk
adják. Rajk Lászlót az SZDSZ képviseletében a XIII. kerület országgyűlési képviselőjévé választják.
május 2. Az Országgyűlés
alakuló ülése. Az Országgyűlés elnökévé
s ezzel ideiglenes államfővé választják
Göncz Árpádot.
május 3. Göncz
Árpád megbízza Antall Józsefet a kormányalakítással.
május 23. Az
Országgyűlés elfogadja a kormányprogramot, megalakul
a kormány.
augusztus 3. Az Országgyűlés
köztársasági elnökké választja Göncz
Árpádot.