1. Továbbfejlesztés (Le Corbusier öröksége)
Úgy tartják, hogy Le Corbusier akkor látta technikailag megvalósíthatónak öt alaptételének egyikét, az épület pillérekre állítását, amikor Chicagoban bevezették a cölöpalapozást. (”Cölöpalapozásnak nevezik azt az alapozási eljárást, amikor az építmény terhét a mélyen fekvô teherbíró altalajra cölöpök viszik át. (…) A cölöpalap két szerkezeti eleme: az építmény terhét átvevô és a cölöpökre - áthidaló és elosztó szerkezetként - továbbadó cölöprács; és a felvett terhet a mélyen fekvô teherbíró talajrétegre átadó cölöpök.” Forrás: Dr. Gábor L.: Épületszerkezettan II., Tankönyvkiadó Budapest, 1969)
A fentiekbôl világos, hogy Le Corbusier következô lépése az volt, hogy az eddig föld alatt lévô cölöpöket a földre állította, ezekre építette épületét, így a cölöpök pillérekké váltak, de alattuk már új alapozás állt.
Az elkezdett folyamat azonban ezen a ponton megszakadt.
2. Megszakítás (Emlékmű a 43. sz. ÁÉV-nek és a FÔBER-nek)
Az építés olyan folyamat, melynek befejeztekor a folyamat minden jellemzô jelensége szinte teljesen eltűnik. Az építés többet mutat önmagáról, ha egy adott pillanatban a folyamatot megszakítjuk és így vizsgáljuk.
(43. sz. ÁÉV - állami építôipari vállalt - nagypaneles szerkezetek kivitelezésére, Főber - Fővárosi Beruházó Vállalat - a nagypaneles lakásépítési programra.)
3. Pozíció
A tömegtermelés elkerülhetetlenné vált a megnövekedett igények kielégítése miatt. A standardizálás, méret-kordináció, tipizálás, sôt néha az uniformizálás egyenes következménye a tömegtermelésnek.
Jól ismert tény azonban, hogy egy azonos elemekbôl álló elemsor monotóniája azonnal megbomlik, ha akárcsak egyetlen elemének a helyzetét (pozicióját) megváltoztatjuk.
4. Ház a falban
A régi bérház lebontása szomorú tény, árkádosítással, felújítással biztosan elkerülhetô lenne. Ha mégsem, úgy a ház utcai homlokzati falát meg kell tartani ablakaival, erkélyeivel, redônyeivel, cirádáival együtt. Majd a régi bérház, gépi vezérléssel ugyan, de tovább éli életét: melegben ablakai kinyílnak; este a különbözô lakások ablakai mögött a régen ott lakottak életritmusa szerint felgyullad illetve kialszik a villany, más ablakokon keresztül a televízió kékes fénye szűrôdik ki, máshol leereszkedik a redôny, az elsô emeleti vívóterem üvegportáljai mögött edzésidôben tovább folytatódik az izgalmas árnyjáték, a földszinti üzletek ajtajai kinyílnak nyitáskor és bezárulnak záráskor, és természetesen a bérház kapuja este 11 órakor bezárul.
5. Mesterséges tér
Mi a mesterséges teret úgy határozzuk meg, mint a térnek azt a darabját, amelyet az általunk létrehozott felületekkel kihasítunk, körülveszünk, leválasztunk.
A keleti gondolkodásmód azonban a mesterséges teret merôben másnak tekinti: a mesterséges tér a térnek az a darabja, amelyet a tér körülvesz.
Ha nem adjuk fel saját gondolkodási rendszerünket, szükségesnek látszik, hogy a fenti meghatározást lefordítsuk saját nyelvünkre. A második fogalmat tekinthetjük az űr, vagy inkább a mesterséges űr általános meghatározásának. Hogy ismét a megszokott fogalmi rendszerhez jussunk, az űrt, a negatívumot pozitívummá kellene alakítanunk, de a lehetô legpontosabb leképezési módszerrel, tehát öntéssel, mivel a késôbb megszilárduló anyag az üreget mindig a lehetô legpontosabban tölti ki.
Ha arra vállalkozunk, hogy mesterséges terünket a lehetô legpontosabban képezzük le, a benne foglalt, szintén mesterséges terek leképezésével kell kezdenünk, hiszen a legapróbb, üreges tárgyak belsô üregeit, vagy a tárgyak által bezárt teret is mesterséges térnek tekinthetjük. Tehát leképezésünket ezekkel kell kezdenünk, a poharakkal, lábasokkal csôbútorok csöveivel, a televízóval, a könyvespolc és a könyvek közötti térrel, fűtés-víz-gázcsövekkel. Mikor mindezekkel végeztünk, kezdhetjük a szoba kiöntését, majd így szobáról-szobára, emeletrôl-emeletre haladva egészen addig, míg be nem fejeztük mesterséges terünk modellezését. Ha olyan anyaggal végezhetnénk kísérletünket, mely a körülvett anyagot eltüntetné, tehát a pohár üvegét, a könyvespolcot és a könyveket, a csövek fémét végül pedig a falakat és a födémeket, végeredményként olyan pozitív űrt kapnánk, amely betölti a keleti gondolkodásmód térfogalmának szerepét.